Régen írtam, és úgy gondoltam a mai hangulatom megfelel egy blogbejegyzéshez. Nem hiszem, hogy sokan követik az oldalam, de talán lesz egy-két ember, aki ezt is elolvassa.
Az emberek bármihez hozzáérnek, esetleg hozzászólnak, ha kicsit is, de megváltoztatják. Lehet az egy ember, akit minden egyes nap lát, vagy lehet a természet, ami igazából adja a feltételeket, amelyek függvényük az életednek. Mindkét témára kitérek.
Az emberek mindig külsőről ítélnek, majd az első benyomásról, amit keltett. Ha valakinek az első benyomása nem volt jó, soha sem fogják megszívlelni, ha igen, akkor rengeteg idő után, akkor, ha az illető már vért izzad, hogy bebizonyítsa, hogy ő is értékes ember. Ha az a valaki nyugodt ember, könnyű dolga van. De egy izgulósabb egyénnek elég nehéz itt helytállni. Attól fél, hogy el fogja rontani, ami ezért be is következik, ezért a barátsági köre mindig is szűkös lesz. Mivel az első benyomást már elpuskázta, ezért megváltozik. Valaki kicsit, valaki elég erősen. Megváltoztatja magát azért, hogy mások elfogadják, mert az ember társas lény, és képtelen egyedül lenni (vannak kivételek). Ezért persze csak klónok lesznek, nem lesz semmi egyéniség, mert a társadalom az egészet kinyírja. Persze vannak olyanok, akik hiába változnak meg, úgy sem fogadják el. Ők egy idő után megutálják a társaságot, és miután magukat hibáztatják, előjön az önutálat, az életuntság, a depresszió. Ebből kifolyólag következnek az önbántalmazások, amelyeket a társadalom 70%-a elítél. Az életben a logika aligha található meg, maximum annyi, hogyha éhes vagy, akkor enni fogsz, nem pedig sétálni. A logikátlanság itt is erős: miért nem képes befogadni a társadalom az egyéniségeket, ha a depresszió és az önutálat ellen vannak?
A másik gyöngyszem a környezetszennyezés. Mindenkinek elmondták már 3647562873523785632-szer, mégsem tesz ellene semmit.
"Mikor az utolsó fát is kivágják, amikor az utolsó patakot is megmérgezik az emberek, akkor jönnek rá, hogy a pénzt nem lehet megenni."
Sok természettel kapcsolatos idézetet hallottam, de egy sem ér e közelébe.
A rendszeres fakivágás az oxigénhiányhoz juttat, a rendszeres levegőszennyezés az ózonréteget lyukassza ki, a patakok mérgezésétől nem lesz víz, amit megihatunk, és nem lesznek azok a szép állatok, amelyek ott éltek. Ha mi nem lennénk, a természet nyugodtan élne. Mi jöttünk, és nagyképűen mindent megsemmisítünk, pedig csak magunknak tesszük a rosszat, nem lesz oxigén, víz, étel, és az embernek megfelelő hőmérséklet - ezek pedig a mi életfeltételeink. Mindenki haszna a pénz, de minek, ha nem lesz mire költeni, mert minden megsemmisül körülöttünk?
Remélem van olyan ember, aki egyetért velem, hogy ez, amit teszünk, nem helyes, és változtatni kéne.
Az oldallal kapcsolatos üzeneteiteket várom e-mailben,illetve az ask.fm profilomon :)
(zoedajla@gmail.com ZoEDajla, the Blogger (@zoedajla))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése